Fehér planaria. HARMADIK REND: Hármasbelűek (Tricladida)

Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár

Teljes szövegű keresés HARMADIK REND: Hármasbelűek Tricladida Az örvényférgekre vonatkozó tudásunk túlnyomórésze ezeknek az állatoknak a vizsgálatán alapszik, mivel ezek az előbb letárgyalt két csoportbelieknél jóval nagyobbak, így könnyebben gyűjthetők s szabad szemmel könnyen megfigyelhetők. Nevüket, mint fönnebb megjegyeztük, onnan kapták, mert emésztőbelük három főágra oszlik. A testen áttetsző s igen sok fajban szabad szemmel is jól megvizsgálható hármaságú bélcsatorna további oldalágakat s ezek mellékvakbeleket bocsátanak, úgy, hogy a bélcsőrendszer a testbe, csaknem egyenletesen kiterjeszkedő s legföllebb csak az fehér planaria kikerülő csőágazatot formál.

Mivel a bélcsövek nemcsak az emésztést, hanem a tápláléknak a testben való szétosztását, tehát a vérérrendszerre háramló feladatot is teljesítenek, így joggal tekinthetjük ezt az entodermális származású csatornarendszert bélér fehér planaria -rendszernek.

A Tejfehér planária Dendrocoelum lacteum O. Fénykép formol-salétromsavval megölt állatról eredeti fényképfölvétel.

Fehér Planaria - Orsóféreg May

A Gyászos planária, Pl. Dendrocoelides hankói Gelei, eredeti rajz, kádártai példány után.

A laposférgek változatos rendszerét három nagy osztály néhány jellegzetes képviselőjének bemutatásán keresztül szemléltetjük. Örvényférgek Turbellaria osztálya A szabadon élő laposférgek az örvényférgek Turbellaria osztályának tagjai. A számos, mikroszkopikus fehér planaria állatokat magába foglaló rend mellett a hármasbelű és az ágasbelű örvényférgek tartoznak ide, amelyeket a természetjárók is könnyen megtalálhatnak. Valamennyien ragadozók.

Polycladodes alba Steinmann, eredeti fehér planaria vászolyi példány után. A szájnyílás rendszerint a has közepén, illetőleg kissé előbb, vagy hátrább képződik, akárcsak a Mesostomáké. A színes fajokban a szájnyílás, mint szürkés, vagy fehéres foltocska, néha feketébb gyűrűkkel környékezve, szabad szemmel is meglátható. Mögötte, az állat farkrészén hasonló pont jelöli az ivarnyílást.

A száj előrehaladó tágas, hosszú üregbe, az ú. A hármasbelűek, szemben az egyenesbelűekkel, melyek igen változatos s a laposférgekre nem mindig jellemző testalkatúak, rendszerint levélhez, vagy lapos nyelvhez hasonlítanak. Van közöttük ugyan csaknem körlapszerű lény is, azonban mégis rendszerint megnyúltak, némelyek egyenesen szalagszerűek.

Találkozunk átlátszókkal, vagy áttetszőkkel, vagy fehéresen tejszerűekkel, minők példának okáért a mi tejfehér planáriánk: a Dendrocoelum lacteum O. A mellső testvégen rendszerint egy pár giardiasis fertőzés fejlődik, vannak azonban sokszeműek is, melyeken a szemek csaknem fehér planaria egész mellső testfél külső szegélyét bevonják, egyetlen sorban helyezkedvén el, amint azt példának okáért a mi erdélyi, vagy dunántúli dombvidéki forrásokban s a forrásokra következő csendesvizű lemnás vagy kárás patakjainkban élő, de az Alföld mocsaraiban is található seregszemű planárián, Polycelis tenuisonvagy P.

Egyik fajnak, a Gelei által a Balaton zalai partján, magas hegyi forrásokban megtalált Polycladodes alba Steinmann nevű fehér állatnak mellső testvégén, két folton van nagyszámú szeme. A magyar forrásvizekből két vak planária is került elő, az egyik a Dendrocoelides pannonicus Méhely, a gyermekek férgek diagnosztizálása pedig a D.

Hankói Gelei, melyet a szerzők a Dunántúl ős röghegységeinek barlang, illetőleg forrásvizéből ismertettek. Seregszemű planária, Polycelis tenuis Ehrbg. Idegrendszer, garatcső a szájnyílással, mellette a spermacső és hátul az ivarnyílás. Steinmann- Bresslau: Die Strudelwürmer Dendrocoelides hankói Gelei, eredeti rajz, kádártai példány után.

Állatrendszertani gyakorlatok

A Tricladidák szaporodása méretes tojások, ú. Ritka jelenség az, fehér planaria az állatok ivartalan módon is szaporodjanak. A planáriákkal rendszeresen foglalkozó búvárnak kerülnek időnként a kezébe ú.

Ezek hátulról előrehaladólag, hosszanti oszlásban lévő állatok. Némely faj szájnyílása mögött haránt befűződéssel hátulsó kisebb és mellső nagyobb darabra oszlik ketté. Nekem plöni tartózkodásom idején Thinemann professzor mutatott a Planaria alpina Dana fajnak egyik Plön környéki, hegyi patakban élő törzsét, mely úgyszólva kizárólag ilyen kettéoszlással szaporodik s fehér planaria állatot esztendőkön lugol kezelési paraziták alig találtak egyet-egyet.

Bizonyos jelenségek arra vallnak, hogy a Dendrocoelides Hankói is szaporodik harántbefűződésekkel. Ez az ivartalan szaporodási mód természetszerűleg föltételezi gomba paraziták nevek a hármasbelűek nagy helyrepótló, regenerációs képességét.

Valóban nincs kedvezőbb kisérleti anyag ennek a jelenségnek a tanulmányozására, mint a mi édesvizi planáriánk.

  • Orvos uvaidov méregtelenítés és a test tisztítása
  • A vérkeringés és a légzés rendszere.
  • Winston mcanuff képmutatók és paraziták
  • Férgek ápoló anya kezelése

Ha pediglen a test középrészéről még oly kicsiny darabot is vágunk ki, a darabnak elülső felén fej és a hátulsó felén fehér planaria képződik. Ha csak csak éppen a fejét vágjuk le a planáriának, az lassanként hátrafelé megnyúlik és egész állattá egészül ki s szintén ennek megfelelőleg, ha hosszában vágjuk ketté az állatot, a hiányzó testfél hamarosan újraképződik.

paraziták közé tartozik vitamin pattanások ellen

Megtehetjük azt is, hogy a testből csak ékalakú, vagy másként formálódott darabot vágunk ki fehér planaria ezek is egész állattá nőnek. Lillie végzett arra vonatkozólag kísérletet, hogy melyik az a legkisebb darab, amely még teljes planáriává fehér planaria ki s azt tapasztalta, hogy az állat testének századrésznyi darabkája még mindig képes egész állattá fejlődni.

Mások pedig azt az érdekes kísérletet végezték, hogy csak rézsutosan bemetszettek a planária szélébe. Ha a vágás előfelé irányul s az ilyenképpen elválasztott cikkecskének a hegye hátra tekint, akkor ez a kis darab farkká fejlődik és lassanként megfelelő kiegészüléssel az állat testéről leválik.

Fehér planaria pediglen fordítva, a vágás rézsút, hátrafelé irányul s fehér planaria a cikkecske hegye előre néz, akkor az ilyen darab fejjé formálódik és lassanként magának farkat nevelvén az anyatesttől szintén elkülönödik. Ha a petefészek kimerült, az állatok lesoványodnak, megkissebbednek, ivarszerveik feloszlanak, a bélcsőágak száma megapad s az állat közben nagymértékben megkissebbedik.

Ezalatt a folyamat alatt, a munkaközben fehasználódott régi sejtjeik felszívódnak, a megifjodás pedig azáltal válik lehetővé, mert az állat testében folytonosan tartalékolódnak csíraállapotú sejtek. Ezek a csíraállapotú sejtek az elvénülés közben lezajlott szervfelbomlások után újra szaporodásnak indulnak s valóságban mindent újra organizálnak az első szervezetben. Ezekkel a csíraállapotú sejtek, a tudományos irodalom ú. A hármasbelűeknek mintegy ismert faja 3 csoportba osztható.

Ezek a csoportok, mind anatómiai, mint pediglen élettani alapon jól megkülönböztethetők. Ilyenek a tengeri- az édesvízi- és a szárazföldi hármasbelűek Tricladida maricola, paludicola és terricola. Igazi élősködőket a Tricladidák között ritkán találunk, talán csak az Európába éppen most behurcolt Planaria maculatát említhetjük meg, mint halparazitát, amely a brémai tengeri kikötővel szomszédos vizekben lépett fel európai halakon előszőr.

Az édesvízi hármasbelűek, Tricladida paludicolák, a legelterjedtebb vizi állatok közé tartoznak. Közönségesen ezeket az állatokat planária néven szoktuk emlegetni, melyeknek 80 faja, mintegy 12 nemzetségbe van elosztva. Ezek közül minálunk az alföldek, dombos vidékek és a hegyvidékek planáriái, minő a Pl.

Ezeket az állatokat tábláink mutatják be Troctophora-álca, mint a férgek közös ős álcaalakja. A Müller-féle álca, mint a Polycladidák álcája. A Tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum O. Plagiostomum lemari Pless. Bothrioplana semperi Braun. Idegrendszer, garatcső a szájnyílással, mellette a spermacső és hátul az ivarnyílás eredeti Fehér planaria torva Schultze hasáról gyógynövényes féreg kezelés r.

Idegrendszer, garatcső Dendrocoelides hankói Gelei, eredeti rajz, kádártai példány után. Ezek az állatok fénykerülő természetükből kifolyólag mindig kövek és vizinövények levelei alatt találhatók, a forráslakók pedig a forrás előtörő csatornáiból kaparhatók ki.

Külföldi szerzők még három vak planáriát írnak le, így a Kárpátokból Komarek a Dendrocoelum carpathicumot, Horvátországból pedig a Dendrocoelum subterraneumot ismertette, Kenk fehér planaria ugyaninnen a Dendrocoelides speleát írta le.

A magyarhoni hármasbelűek között legnagyobb a tejfehér planária, Dendrocoelum lacteum, melynek kedvező helyen, tiszta, hűvösebb vízben élő példányai jó táplálkozás esetén 4 cm-re is megnőnek, közepes méretük azonban 2. Németországban élő rokona, a Dendrocoelum punctatum még ennél is nagyobbra fejlődik. Ez az állat mindennémű víznek egyaránt lakója. Az Alföld mocsaraiban, csendesen folydogáló ereiben éppúgy megtalálja életterét, mint a Balatonban, mint a havasalji tájak csendesen folydogáló patakjaiban, vagy az éppen állandó bővizű 10 hűvös forrásaiban.

Ahol kevés él belőle, legkönnyebben feldarabolt hallal, vagy békával foghatunk belőle nagyobb számmal. Rendes tápláléka az Asellus aquaticus s ahol ez található, ott csaknem teljes biztonsággal kutathatunk a tejfehér planária után is. Ahol bőven akad Azellusra, ott a bélágazat barnás, vöröses-barnás színben tetszik át a testen.

Ha béka, vagy halmájjal, vagy éppen véralvadékkal etetjük, akkor a bélcsőrendszer szép vörös színben tündöklik át a testen. Kis kézinagyító alatt igen fehér planaria megfigyelni az állat viselkedését táplálkozás közben. Áldozatára a mellső testvég tapadó fehér planaria veti rá magát s az állatot a következő pillanatban levélmódjára begöngyölvén, csakhamar megbénítja. Nemsokára kiölti szívógaratját és a zsákmány puha chitinfalát hamarosan áttöri valahol. Már kis kézi nagyítóval is jól lehet férgektől hatékony tabletták, miként szívja ki vámpir módra adagokban az áldozatát, miként tölti fel rendre a főbélágak vakbélszerű oldalágait s miként tolja, taszítgatja a bélbe felvett táplálékot egyik tájról a másikra.

Planáriáink képesek egyszerre testméretüknek megfelelő tápmennyiséget felvenni, de éppúgy képesek egy hónap, vagy akár egész esztendő hosszáig is koplalni.

A jóllakott állatok áldozatuktól lomhán tovamásznak és a tartó edény valamely árnyékos sarkában, vagy a vízszínen fekvő levél alján helyezkednek el s napok hosszáig egyazon helyben találhatók. Nyugvó állapotukban az emésztéssel és lélekzéssel vannak elfoglalva. Lélekzés végett testük mellső végével féltölcsért formálnak, testszegélyüket felredősítik s esetleg fakrukat kissé megemelintik; ilyenképpen, csillóikat szüntelen munkában tartván, állandó vízárammal mossák magukat körül, valóságos örvényt tartván fenn a vízben.

Ha ilyenkor az állatokat nem bántalmazó, ú. A képen a gyászoló planáriát: a Planaria lugubrist figyelhetjük meg lélegző helyzetében. A fénykép Szeged környékéről való feltűnően világos állatról származik. A sötét példányokon, melyek átlátszatlan koromfeketék fehér planaria lehetnek, s amelyeknek gyászos, néha koromfekete színe adott okot a nevükre, jól észrevehetjük a mellső fehér planaria a világos foltban elhelyezkedő szempárt, a szemek mögött, oldalt a karajszerű tapogatólebenyt s ezek hátulsó csücskének folytatásában azt a fehér fehér planaria, vesszőszerű csíkocskát, melyen az állatok szagérzékszerve, az ú.

Tejfehér planária

Az állatok fejüket mászás közben ide-oda mozgatják, ugyanakkor a tapogatókarajok is elevenebb mozgásban vannak fehér planaria ilyenkor táplálék után szimatolnak. Ha ráakadnak az áldozatra, amint azt bármely planárián gyakran látjuk, hasoldalukon mindjárt kiöltik a hófehér garatjukat s azzal keresik a táplálékukat.

Ezek a szaglásra, szimatolásra és tapogatásra szolgáló lebenykék különösen a hegyi patakok planáriáin, mint a füles- a szarvas- és a seregszemű planárián vannak jól kifejlődve. Méhely egyik dolgozatában szép gondolatokat fűz ahhoz a jelenséghez, hogy két, nem közvetlen rokonfajnak, éspedig a Pl.

Az aszexuális reprodukció során a felnőtt példány testét két részre osztják.

Az éhező planáriák is nevezetes tapasztalatokhoz juttatták a gondolkozó tudósokat. Azt vették észre ugyanis, hogy az éhező állat mind kisebbre és kisebbre s végezetül eredeti térfogatának csaknem tizedrészére zsúgorodik össze.

fehér planaria típusú férgek és paraziták az emberekben

Eközben teljesen elveszti ivarszerveit, fogyatkozáson megy át a bélcsőrendszer is, ellenben alig mutatkozik változás az idegrendszerben, vagy az érzékszervekben. Az egyén életének fenntartása szempontjából, amint az ebből a tapasztalatból világosan látszik, ezek a legfontosabb szervek s ezeket lehetőleg teljes épségben tartja meg az állat, hogy legyen mi vezesse, az esetleg valaha mégis csak kézre kerülő áldozat elfogásában. A hármasbelűek ivarosan sajátságos alkatú tojások: coconok útján szaporodnak.

Egy-egy tojásba számos 10—40 petesejt és többezer szíksejt vándorol össze. A szíksejtek csökevényes petesejtek, melyekből a tojásban magzat sosem fejlődik, de amelyeknek a szíktüszőben fiatalkorukban még megvan az a képességük, hogy petesejtté alakuljanak fehér planaria. A cocont az állatok az egyik ivarszerv váladékának segítségével növényi levelekre, víztől mosott kövek aljára ragasztják fel, mindig védett helyre, úgy, hogy levegőhöz rendszeresen jussanak.

A piciny bogyókból fehér planaria planária kél ki, ahány petesejt kerül a coconba. A coconban fejlődő magzatok a szíksejteket rendre felfalják s a végén felrepesztvén a cocon héját, a szabadba másznak ki. fehér planaria

Mi is az a planária, és hogyan tudunk megszabadulni tőle?

A kikelt fiatalok teljesen hasonlítanak az anyaállathoz, sőt nagyjában máris ugyanannyi bélággal vannak felszerelve, mint amennyi az illető fajra jellemző. Az ilyenképpen, a fejlődésben a többi szerveket megelőző bél teszi lehetővé azt, hogy a szervezet annak segítségével nagyra nőjjön Hesse-féle szabály.

Az élettudományban, különösen pedig a hydrobiologiában igen nagy jelentőségre tett szert az édesvízi planáriáinknak elterjedése Európa különböző vizeiben. Különösen három planáriának, a Planaria gonocephanak, alpinának és a Polycelis cornutának viselkedése nevezetes. Ezeket a képen láthatjuk együtt. A havasi patakok hideg forrásait s a forrásból eredő csermely rövid szakaszát mindaddig, amig a víz 10 C.

A következő szakaszon kisebb-nagyobb terjedelemben Fehér planaria cornuta foglalja el a víz medrét. S végül a patakok alsó folyását mindaddig, amíg kő van bennük és a fenék nem iszaposodó, néha le egészen a folyókig a Pl. A Planaria alpiná-nak hideg víz kedveléséből s vele kapcsolatosan abból a jelenségből, hogy ez az állat Észak-Európa, így különlegesen Svédország és Norvégia, valamint a szomszéd szigetek patakjaiban általánosan elterjedt és honos, arra következtettek, hogy ez fehér planaria állat fehér planaria jégkorszakbeli maradvány, ú.

Planaria vs. Detritus worms; how to tell the difference.

Minálunk Méhely is ennek a felfogásnak harcosa. Úgy fogják fel a búvárok, hogy a jégkorszak patakjait Közép-Európában ez az állat népesítette be s mivel a jégkorszak elmultával nem tudott észak felé vonulni, a zergével és a marmotával együtt a hegységekbe vonult fel s ezeknek leghűvösebb forrásszakaszait népesíti be. Sőt sokhelyütt tisztán forrás- és a forrásokon át barlanglakóvá is vált, miközben fekete színét fehér planaria sok helyütt szemét is elveszítette és szennyes fehérré vált.

Később utánanyomult a Polycelis tenuiis s ez foglalta el a patakok középső, illetőleg nagyobb felső folyását. S csak végül következett a Pl. Ezzel a kérdéssel a magyar planária kutatás is foglalkozott, különösen Méhely és tanítványai.

Minálunk legelőször a korán elhalálozott jeles búvárunk, Örley László gyüjtött planáriákat, kinek gyüjtését Mikoletzky osztrák búvár ismertette. Később gyüjtenek Magyarország területéről Hankó, Méhely és Győrffy Fehér planaria botanikus professzor, kinek nagyon értékes gyüjteményét Mödlinger dolgozta fel, végül pedig Dudich, Mödlinger, Ábrahám és Gelei.

Ezekből a kutatásokból, különösen pedig Méhely megállapítása szerint kiderült az, hogy a Polycelis cornuta hazánkban elkerüli a magas hegységeket, így pl. Én Erdély Kárpátvonulatára nevezetesen Gyergyóban, Háromszékben, Fogarasban és Nagyszeben fehér planaria, a Radnai-havasokra és Biharra, továbbá az Erdélyi Érchegységekre pontosan ezeket állapítottam meg.

A Polycelis cornuta Méhely első gyüjtései alapján hazánk középhegységeiben található. Így a Szepes—Gömöri Érchegységben és a Bükkben.

Honnan származnak?

Győrffy egyetlen példányban gyüjtötte a Szepesi Magurától keletre, a Poprád folyó mentéről. Alsózugolyi vízesés m tengerszín feletti magasság. Én eleddig Polycelis cornutá-t a Bükkben, Lilafürde fehér planaria forrásokból s a forrást követő csermelyszakaszból gyüjtöttem.

Azt, hogy a Pl.

fehér planaria

Lásd még