Mi származik a férgektől a gyermekig

mi származik a férgektől a gyermekig

E kettősség különösen ellentmondásossá tette az orosz világ lengyel megítélését. Ráadásul a lengyel száműzöttekre — politikai meggyőződésüktől függetlenül — gyakran nagy hatással volt az orosz kultúra.

Ez az értékteremtő lengyel befogadástörténet tovább árnyalja és bonyolítja a hódítók és a meghódítottak viszonyát.

Te is a macskáddal alszol? Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

Szpakowska Oroszországról írott, ben kiadott könyve alapján. Problematikusnak tűnik, hogy főleg az orosz szerző publicisztikájának, naplójának és egyes, a regények végső változatából kihagyott mondatoknak az mi származik a férgektől a gyermekig kerül sor, hiszen véleményem szerint döntő a különbség Dosztojevszkij szépprózájának és publicisztikájának világképe között.

A kötet szerzői a regényszövegeket elemezve elsősorban Dosztojevszkij művészetének, hősábrázolásának kérdéseivel, pszichológiai meglátásaival, erkölcsfilozófiai nézeteivel foglalkoznak. A szerkesztői munka nagy erénye, hogy egymással dialogizáló írások szerepelnek a kiadványban. Ryszard Przybylski a kötetcímadó esszéjében egyértelműen Dosztojevszkij Ördögök című regényének kiüresedett, értékvesztett, ateista, halálra készülő hőseiben, mindenekelőtt Mi származik a férgektől a gyermekig és Szvidrigajlovban véli felismerni az orosz gondolkodás válságjelenségeinek mi származik a férgektől a gyermekig képviselőit, őket azonosítja a meghaló Antikrisztussal, orosz hagyományt is folytatva ezzel.

Bergyajev írásain kívül, akiről a továbbiakban még szó lesz, röviden csak Vlagyimir Szolovjov Az Antikrisztus története, Vaszilij Rozanov Korunk apokalipszise című munkáira és Merezskovszkijnak a krisztusi és antikrisztusi erők harcának távlatait elemző, Krisztus és Antikrisztus című történelmi-filozófiai regényére utalok.

Felvetődik persze a kérdés, ki e talányos végszó megszólítottja, kié a másik arc talán a lengyel olvasóé?

mi származik a férgektől a gyermekig A legjobb máj méregtelenítő kiegészítők

Ám ha Lebjadkin kapitány is a férgek egyike, miért kellene komolyan vennünk az allegóriáit? Mert a lengyel professzor láthatóan egyetért Lebjadkin allegorikus formában megfogalmazott diagnózisával, ugyanakkor némiképp mi származik a férgektől a gyermekig hat, hogy a szerző írásában nem mindig különíti el egymástól a szerzői, az elbeszélői szólamokat és a szereplők nézőpontját.

És ez még akkor is így van, ha az esszék esetében nem várjuk el, hogy megfeleljenek az irodalomtudományi értekezésekkel vagy az irodalomkritikákkal szemben támasztott követelményeknek. Przybylski a fentiek miatt művében saját koncepciójával kerül némi ellentmondásba. Ez már csak azért is sajnálatos, mert írásában gondosan felépített történeti eszmefuttatás keretében elemzi a hagyományos cárkultusszal összefonódott pravoszlávia és az újabb kori orosz ateizmus szerves mi származik a férgektől a gyermekig, hogy aztán második esszéjében éppen erre a gondolatmenetre építse fel az Ördögök főhőse, Sztavrogin és a neki hódoló többi szereplő viszonyának értelmezését.

Érveléséhez M. Szpakowskához hasonlóan ő is gyakorta használja Dosztojevszkij publicisztikájának, illetve regényvázlatainak mondatait.

Férgek voltak a kisbaba pelenkájában - az igénytelen anya miatt

Przybylski korai keresztény gondolkodókra is utalva a keresztény szabadságfogalom magyarázatával vezeti be az igaz hitről szóló intelmeit, azt hangsúlyozva, hogy az abszolút szabadságból következik mi származik a férgektől a gyermekig lét Dosztojevszkij által ábrázolt kiszámíthatatlansága. Jogosan állapítja meg, hogy a választás kiváltsága szabad társadalmat és független, teljes személyiséget követel.

Ryszard Przybylski érvelése világosan jelzi, hogy gondolatmenete alapvetően valláserkölcsi meggyőződést takar. Ennek következtében az Ördögök főbb férfi szereplői, Sztavrogin kivételével, nemcsak azért ellentmondásos hősök, mert redukálnak egy eszmét, mint erre Przybylski joggal hívja fel a figyelmet, hanem azért is, mert foggal-körömmel, tekintélytisztelő módon ragaszkodnak Sztavrogin avagy Sztyepan Trofimovics Verhovenszkij gondolatait nagyon sajátos formában átértelmező elképzeléseikhez.

Dosztojevszkij alapjaiban teszi kérdésessé, hogy léteznek-e vajon egyszer és mindenkorra egyértelmű megoldást jelentő eszmék. Így Sztavrogin sem csupán hitetlensége miatt tragikus hős.

Nem egyetlen fölülről vagy kívülről várt világnézet alapján teremti meg önmagát: intellektusa révén felfogja Isten hallgatását és a kiüresedett Ég alatt vergődő embertársai korlátait. Elsősorban e korlátok észlelése miatt unott, értelmetlen számára a lét.

Te is a macskáddal alszol? Házikedvencektől elkapható veszélyes betegségek

A spleen, a kiábrándultság problémájáról egyébként Przybylski is értekezik az esszékötet Sztavrogin Byron, Mi származik a férgektől a gyermekig, Lermontov démonikus, hódító hőseinek is kései, magányos, intellektuális utóda, aki különbözősége, mássága miatt távolodik el az emberi világtól, válik közösségen kívüli hőssé, mert hamar átlát a szitán, és hamar átérzi a szerelem reménytelenségét is.

Ryszard Przybylski mintha tudatában volna annak, hogy nem létezik megváltás, mégis valamiféle egységes vallásos világszemléletet kér számon az orosz író hősein. Bármennyire esendő is a Sztavroginról írott esszében szintén tetten érhető ideologikus felfogás, Przybylski mindazonáltal igen érdekesen mutatja be az irodalmi-filozófiai hatástörténetet, és egy, a témához kapcsolódó életrajzi összefüggésre is felhívja a figyelmet.

A Sztavrogin prototípusául szolgáló Dosztojevszkij-barát, Szpesnyev szerepjátékairól írva, élet és művészet különös, gyakorlati szempontú kapcsolódásaira mutat rá, érzékeny elemzését adva annak is, milyen viszony fűzte az Ördögök szerzőjét az erotikához: eszmefuttatásában megalapozott cáfolatát nyújtja a kortárs orosz író, Viktor Jerofejev ama tézisének, miszerint Érosz nincs jelen Dosztojevszkij prózájában.

A megváltással kapcsolatos értelmezői bonyodalmak is a dosztojevszkiji életműben rejlő feszültségről árulkodnak: az író esztétikai, filozófiai, lélektani és erkölcsi alapvetései minden regényében ellentmondásos viszonyban állnak egymással.

Emiatt sem egyszerű körülhatárolni Dosztojevszkij regényalakjainak álláspontját és a szövegbe kódolt szerzői nézőpontot. Azt a tényt, hogy Dosztojevszkij utat nyitott a huszadik századi egzisztencialista, abszurd gondolkodás számára, nemcsak Camus Dosztojevszkij-értelmezése, hanem Czeslaw Milosznak a lengyel esszékötetben szereplő írásai is bizonyítják.

Milosz ugyanis Jean-Paul Sartre filozófiájának bizonyos elemeivel és a nyugati vallási képzelettel hasonlítja össze Dosztojevszkij gondolatait, főként A Karamazov testvérek és ismét csak az Ördögök hőseit.

Czeslaw Milosz Sartre elméleteit hol Dosztojevszkij gondolataival, hol fiktív hőseinek elképzeléseivel veti össze. Ezeket a párhuzamokat az orosz író lélektani felfedezései és a freudizmus között fennálló viszony rövid bemutatásával, illetve a keleti és a nyugati értelmezői közösségek közötti különbségek felvillantásával vezeti be.

a gyermek petesejtében van egy féreg protozoai emberi paraziták

Érdekesnek találom, miként feledkezik meg e helyütt Milosz arról, milyen módon álltak szemben a korabeli államhatalommal az említett orosz filozófusok, és miként érezte magát találva a szovjet államhatalom az Ördögök-ből röpködő, valóban jóslatszerű politikai nyilak által. Sokkal inkább jellemzi őket a kiválasztottakhoz tartozás felemelő érzésének tudata. Másfelől Milosz azt hangsúlyozza, hogy míg Dosztojevszkij negatívan ábrázolta az Ördögök-ben a forradalmi mozgalmakat, addig végső soron Sartre, Herbert Marcuse és más filozófusok írásai alapozták meg a huszadik századi radikális mozgalmakat, így a terrorizmust is, amelyek — gyakran ugyancsak terrorista mi származik a férgektől a gyermekig államokkal álltak és állnak szemben.

Érdekes és érthető ellentmondásnak találom, hogy miközben az emigráns lengyel költő végzetes hatásúnak tartja a filozófusok szavát, mégis felhívja a figyelmet a mai nyugati társadalomnak a filozófia iránti közönyére.

milyen gyógyszert inni a parazitákból

Másfelől Milosz joggal hangsúlyozza Dosztojevszkij látnoki képességét, hiszen az a hatalomgyakorlás kísérletének sok olyan radikális formáját jelenítette meg kritikus módon, amelyek utóbb tényleg meghatározták a huszadik század történelmét. Publicisztikájából persze ismerjük monarchista álláspontját, de regényeiben — így például az Ördögök-ben — nincs jó szava a hatalmon lévőkről sem.

E tekintetben is ellentmondás feszül Dosztojevszkij esztétikája és giardia protozoa disease nézetei között. Czeslaw Milosz Dosztojevszkij és a nyugati vallási képzelet című rövid írásában is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Dosztojevszkij aggódott az állam és a kereszténység jövője miatt Mi származik a férgektől a gyermekig ezzel kapcsolatban Czeslaw Milosz is felveti azt a Przybylski szembeállításával is dialogizáló ellentmondást, amellyel véleménye szerint először Dosztojevszkij szembesítette az emberiséget, és amelyre a kereszténység hatása miatt a Nyugat csak későn figyelt fel.

Vajon e dilemma megfogalmazóját valóban a korabeli orosz állam védelmére hivatott gondolkodónak látjuk? Czeslaw Milosz harmadik, hagyományos dialogikus formában megírt, Swedenborg és Dosztojevszkij című írásában és közé helyezi el a Dosztojevszkij-kánon keletkezésének időszakát.

A lengyel költő véleménye szerint ekkor írták az orosz mi származik a férgektől a gyermekig számos helmint gyógyszerből legfontosabb tanulmányokat.

Ebben a káprázatos mi származik a férgektől a gyermekig tanúskodó esszéjében Milosz előbb Swedenborg befogadástörténetét mutatja be röviden, hogy azután megismertessen bennünket a modern európai filozófia nagy alakjai, így például Jaspers, valamint az idősebb Henry James Swedenborg-értelmezésével. Az orosz írót talán mégiscsak inkább az önmagával való kemény szembenézése, vagyis önismerete vezette el az emberi természetről írott számos megfigyeléséig, nem pedig az állam és az egyház apológiája.

Mi az, ami a bűnnél is rosszabb?

Ezzel tehát mintha vissza is vonná Dosztojevszkij apológiájáról szóló korábbi fejtegetéseit. Jerzy Stempowski Dosztojevszkij lengyel regényalakjai című, es krakkói előadásának szövege szintén szerepel a kötetben. Az előadás szerzője továbbgondolja a regények formai-konstrukciós elemeit szem előtt tartó orosz kritika ama felfedezését, miszerint Dosztojevszkij — a valóságábrázoló realizmustól eltávolodva — kísérleti regényeket írt vö.

Stempowski megkülönbözteti a hagyományos erkölcsi csoportmintát és a személyek individuális tartalmát, és ezt a kettősséget Dosztojevszkij erkölcsi alapállásának elemzésébe ágyazva viszi végig előadásában. Jerzy Stempowski Dosztojevszkij szépprózai szövegeinek ellentmondásaiból indul ki, a mi származik a férgektől a gyermekig nem az orosz állam és a kereszténység, hanem a megalázottak apológiájára helyezve.

Láthatóan komoly hatással volt rá a formalista iskola és az orosz filozófus, Sesztov. Felhívja továbbá a figyelmet arra is, hogy Dosztojevszkij mindenekelőtt a hagyományos, harmonikusnak tűnő erkölcsi és filozófiai elképzelések tagadásának jogáért harcolt.

Mint a fentiekből is kitűnhetett, Az Antikrisztus halála című kötet nemcsak a magyar olvasók Dosztojevszkijről alkotott képét formálja, hanem a lengyelségről kialakult elképzeléseit is.

Ketten az újnácik ellen

A szerkesztő Pálfalvi Lajos érdeme az is, hogy felhívta a figyelmünket arra, hogy a soknyelvű és soknemzetiségű kommunikációs közeg filozófiai megfontolásokra tette fogékonnyá a lengyel értelmiséget, amikor párbeszédbe kezdett az orosz kultúra értékeivel.

Recenziómat zárva hadd tegyem még szóvá: kár, hogy ez az izgalmas, színvonalas kiadvány alig-alig kapható a könyvesboltokban, és ezért nehezen jut el az olvasókhoz.

Zenei Szemle, III. Zeneműkiadó, Zeneműkiadó, ; Bartók kamarazenéje.

Lásd még