A férgek faja címe

Fonálférgek – Wikipédia

Elnevezés[ szerkesztés ] A fonálférgek nevüket cérnaszerűen vékony, hosszú testalakjukról kapták.

Navigációs menü

Mégis, a Kambrium időszakból ismeretesek fosszíliáik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl. Véve azonban, hogy a karbon időszakból kerültek már elő fonálférgekkel rokon csoportok, nagyon valószínű, hogy a nematodák is élhettek akkoriban valamilyen formában. Testfelépítés[ szerkesztés ] Hengeres testű, keresztmetszetben kör alakú, nem szelvényezett szervezetek.

Orsóférgek

Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok. A fonálférgek testének egyes részei hatsugaras vagy kétoldali szimmetriájúak. A test pseudocoel típusú, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok.

Ez a testüregtípus a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek közti átmenetet képviseli. Kültakaró[ szerkesztés ] Csillózat nélküli kültakarójuk három rétegű, mely külső vázként a férgek faja címe 1.

Enterobiasis

A kutikula: glikoproteinekbőllipidekből és kollagénhez hasonló fehérjékből áll. Funkciója a féreg testében a hidrosztatikai nyomás fenntartása, védelem a külső behatásokkal szemben, a parazita fajoknál a gazdaállat emésztőnedvei elleni védelem.

A kültakaró felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött.

a paraziták tisztítása ellenségekkel

Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.

A kutikula az Ecdysozoa főtörzsbe tartozókra, mint pl. Ez az egyed növekedése során többször cserélődik vedlés. Az epidermis hypodermis : a kutikula alatti, azt létrehozó sejtes szerkezetű, vagy sejthatárok nélküli syncytium.

A férgek faja címe

Az epidermis hosszában a testüreg pseudocoel típusú felé dorzálisanventrálisan és laterálisan megvastagszik, bordákat képez. A bordákban idegtörzsek, a két oldalsóban a kiválasztószervek csövei húzódnak.

  • Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő.
  • A férgek faja címe. Bélférgek, bélférgesség
  • A Magyarországon előforduló féregfertőzések
  • Húrférgek – Wikipédia
  • Bélféreg, Bélférgesség - Betegségek | Budai Egészségközpont
  • Fonálférgek – Wikipédia
  • Orsóférgek – Wikipédia

Az izomréteg: az epidermis alatt futó izomréteg minden rostja egyetlen óriási sejtből áll. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprésze, és egy összehúzódásra képtelen, az idegrosthoz kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó része.

a férgek faja címe

Izomrendszer[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak. A bőrizomtömlő csak a fonálférgekre jellemzően kizárólag hosszanti lefutású izmokból áll. Ezért a fonálférgek nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak a férgek faja címe tekerednek.

A bélférgesség tünetei

Idegrendszer és érzékelés[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorsalis és hasi ventralis oldalán, míg subventralis és subdorsalis elhelyezkedéssel vékonyabb idegtörzsek futnak.

  1. Anatómiai—élettani sajátosságaik[ szerkesztés ] A húrférgek hosszú testű, többé-kevésbé merev, húrszerű férgek; elérhetik az 1 m-es hosszúságot is.
  2. Arany szalagféreg

A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai létesítenek kapcsolatot az idegrendszerrel.

A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a feji végen található garatideggyűrű.

Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farki végen található phasmidok.

Bélférgek, bélférgesség

Emésztőrendszer[ szerkesztés ] Ancylostoma duodenale szájnyílása Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik. Ajkak veszik körül.

nem zoonózisos paraziták tyuk féregtelenites

Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; míg másoknál életmódtól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx.

a férgek faja címe hotel hellenia yachting giardini naxos

A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus. Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta.

Lásd még